A szerzők a néptánccal, a gyermekjáték-tanítással kapcsolatos több évtizedes oktatói kísérlet eredményeit mutatják be, osztják meg az érdeklődőkkel. A magyar énekes-táncos hagyomány nagyon sokszínű. E hagyaték megmentésében, őrzésében, felélesztésében nyújt segítséget, melyben az információs anyagközlésen túl a szerzők ötleteket kínálnak a táncmozdulatok módszeres pedagógiai közelítéséhez. E didaktikusan felépített tánctanítással, az...
A Biblia - A kultúra látképei című könyv tartalma: Nevek, tények, események: minden, amit a könyvek könyvéről tudni érdemes. Összefüggéseiben ábrázolt tudás: jól érthető megfogalmazás. Kiegészítő információ: szövegdoboz háttérismeretekkel. Röviden és velősen: információk az illusztrációhoz. Kulcsmozzanatok: a bibliai történet ábrázolásai a képzőművészet remekeiben - Ezt nyújtja a 100 kép - 100 tény sorozat Bibliáról szóló része.
Egyház és színház évszázados kapcsolatát mutatja be ez a kötet, végigvezet a keresztény történelemnek azon a vonalán, amely a színszerű megjelenítéssel kapcsolatos. Felvillantja, az első keresztény közösségek vezetői hogyan, milyen érvekkel utasították el a kor művelődési életét annak pogány elemei miatt, azt sem mérlegelve, hogy ezzel a műveltségtől, a művelődéstől zárják el a keresztény közösséget, így a keresztény tanítás továbbadását is akadályozva; s hogyan szakította...
A Kós Károly és Kelemen Lajos nyomdokain járó kiváló erdélyi építész, grafikus és műemlékvédelmi szakember, Debreczeni László összegyűjtött írásait tartalmazó kötet szerkesztői figyelembe vették a közelmúltban megjelent, Sas Péter művelődéstörténész szerkesztette Toronyvigyázó ( 200520099 ) című, ugyancsak a szerző munkásságából közlő válogatást. Az átfedések elkerülése végett jelen kötetbe az említett kiadványban nem szereplő, ám...
Melka Vince (1834-1911) Prága környékéről Erdélybe honosodott elfelejtett kolozsvári festőművész születésének 175. évfordulója alkalmából első próbálkozás élete és munkássága ez idő szerint ismerhető részének összefoglaló jellegű felvillantására.
Egy 20. századi erdélyi művész, aki a 21. század újrafelfedezésére várt. A festő, akinek munkásságát féltő gonddal figyelték Kós Károlyon kívül: Kelemen Lajos, Szentimrei Jenő, Walter Gyula, Nyírő József és még sokan mások, a diktatúra éveiben visszavonult, a szűk rokoni és baráti körön kívül szinte alig tartották számon, méltatlanul hamar kiesett a köztudatból. Halálának negyvenedik évfordulóján végre ismét felfedezi a közönség.
Kós Károly művészetének, „művészeteinek” titka talán abban rejlik, hogy majd minden művészeti ágban alkotott, és ami nem művészeti jellegű feladat volt, azt is művészi szinten oldotta meg. Életművének legfőbb jellemzője, hogy rátalált népére, rátalált önmagára, megtalálta célját és értelmét az életben: népe és szülőhazája, közössége szolgálatát. Irodalmi alkotásaiban, épületeiben, rajzaiban, színpadképeiben, faragásaiban adta tovább, közvetítette...