Egyház és színház évszázados kapcsolatát mutatja be ez a kötet, végigvezet a keresztény történelemnek azon a vonalán, amely a színszerű megjelenítéssel kapcsolatos. Felvillantja, az első keresztény közösségek vezetői hogyan, milyen érvekkel utasították el a kor művelődési életét annak pogány elemei miatt, azt sem mérlegelve, hogy ezzel a műveltségtől, a művelődéstől zárják el a keresztény közösséget, így a keresztény tanítás továbbadását is akadályozva; s hogyan szakította...
Biró Vencel a Komárom megyei Vértessomlón született, de élete és munkássága Erdélyhez és azon belül is Kolozsvárhoz kötötte. Ebben a városban kezdte meg egyetemi és egyházi tanulmányait és a belvárosi Szent Mihály-templomban tarthatta meg aranymiséjét 1958-ban. A kolozsvári katolikus főgimnázium tanára, az egyetem professzora, a piarista rend erdélyi tartományfőnöke az Erdélyi Fejedelemség jeles és elismert kutatója volt. A két világháború közötti időszakban oktatói és egyházvezetői...
A Kós Károly és Kelemen Lajos nyomdokain járó kiváló erdélyi építész, grafikus és műemlékvédelmi szakember, Debreczeni László összegyűjtött írásait tartalmazó kötet szerkesztői figyelembe vették a közelmúltban megjelent, Sas Péter művelődéstörténész szerkesztette Toronyvigyázó ( 200520099 ) című, ugyancsak a szerző munkásságából közlő válogatást. Az átfedések elkerülése végett jelen kötetbe az említett kiadványban nem szereplő, ám...
Egy 20. századi erdélyi művész, aki a 21. század újrafelfedezésére várt. A festő, akinek munkásságát féltő gonddal figyelték Kós Károlyon kívül: Kelemen Lajos, Szentimrei Jenő, Walter Gyula, Nyírő József és még sokan mások, a diktatúra éveiben visszavonult, a szűk rokoni és baráti körön kívül szinte alig tartották számon, méltatlanul hamar kiesett a köztudatból. Halálának negyvenedik évfordulóján végre ismét felfedezi a közönség.
A szerző történelmi hitelességgel, korabeli dokumentumok felidézésével, oknyomozó alapossággal tárja fel szülővárosának középkori történetét, utcáinak, jeles - gyakran mára már eltűnt, csak az oklevelek alapján kikövetkeztethető - épületeinek, híres-neves temetőjének kialakulását, az itt élő emberek természeti és épített környezetét, élővilágát.
"A sepsiszentgyörgyi Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában 1995-ben megjelent, Szárazajta című könyvem bővített, kissé átdolgozott és válogatott forrásközléssel ellátott második kiadását tartja kezében az Olvasó. Ez a munka annyiban bővült az 1995-ben megjelenthez képest, hogy az azóta eltelt évek során olyan levéltári forrásokat is sikerült feltárni, amelyek akkori kutatásaim idején, vagyis az 1990-es évek derekán (számomra) nem voltak elérhetők. Mindenekelőtt az 1999-ben megalapított, de...
A kiadvány két önálló részből áll: az 1930-ban kiadott „A kolozsvári róm. kath. főgimnázium emlékalbuma című kötet hasonmás kiadásából, amelyben korabeli metszetek kíséretében megismerhetjük az intézmény történetét 1579-1929 között. A kiadvány másik része Bíró Vencel munkája, aki a gimnázium 1918-1940 közötti történetét dolgozza fel, illetve a Báthory-Apor szeminárium 1583-1933 közötti történetét.
Sándor Iván regénye azt tárja fel, az epikus megelevenítés érzékletességével azt ábrázolja, hogy az 1848-as forradalom elbukása miatt, nehezen bogozható konfliktus-gubancként miként szállt ránk mindaz, amivel gyürkőzni még ma is feladatunk. Hogy valójában mi is? A regény érzékletes, csupa plaszticitás valóságával szemben csupa elvont dolog. Olyasmi, mint a közösségben élő ember intézményesített szabadsága. A személyiség emberi érinthetetlensége. Olyasmi, amit a mellénk állt román...