Miért ír valaki könyvet? – teszi fel a szerző, a kolozsvári teológiai kar dogmatikatanára magának a kérdést kötete bevezetőjében. Az ideális válasz erre az lenne: azért, mert mondanivalója van. Szeretné közölni meglátásait, gondolatait. S hogy milyen céllal? Azért, mert ezzel jobbá szeretné tenni a világot, gazdagítva azt, vagy pedig fel szeretné hívni a világ figyelmét valamire. E kis könyvben , amely a Mi történik az egyházammal? címet kapta, erről a valóságról ír a szerző, amelyben él, amellyel...
A halál kérdéskörének a tárgyalása nem csupán teológiai monopólium. Ezért a tanulmánykötet – amit a kedves érdeklődő most kezében tart – a halál misztériumát nem csupán a teológia szemüvegén keresztül kívánja szemlélni, hanem megpróbálja azt interdiszciplináris szemszögből is megközelíteni. A szerzők között szerepelt teológus, néprajzkutató, filológus, irodalmár, egyháztörténész, egyházjogász és orvos.
„XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikája a kiengesztelődést javasolja: újra kell egyesíteni mindazt, amit szétválasztottak. Természetesen mondani ezt könnyebb, mint megtenni, azonban ez a javaslat mindennek a kulcsa. Ebben az enciklikában nem találkozunk az eddig létrejött jó dolgok tagadásával: a pápa nem vonja kétségbe a hatékonyság szükségességét, hiszen a hatékonyság jó – a hatékonyság és a szolidaritás szétválasztása ellen emel szót. A pápa nem a piac ellen beszél, hiszen a piac nagyon fontos –...
Elisabeth Kübler-Ross az egész világon ismert a halállal, haldoklással kapcsolatos kutatásairól. Könyveit a nagyközönség is érdeklődéssel olvassa, hiszen olyan tényekkel szembesít, amelyekkel előbb-utóbb mindnyájunknak szembe kell néznünk. Ez a könyve azonban páratlan újdonság: miután az írónő maga is egy súlyos betegség áldozata lett, és megbénult, legújabb könyvét az életről írta meg. Fiatal szerzőtársával együtt azokra a leckékre tanítja meg az olvasót, amelyeket meg kell tanulnia annak, aki szeretne...
Walter Kasper napjainkban a katolikus egyház egyik legismertebb személyisége. Nemcsak személyes életútjáról számol be ebben a páratlanul érdekes interjúkötetben, hanem áttekinti a világegyház helyzetét is. Könyvei és tanulmányai régóta ismertek és közkedveltek, most azonban először szólal meg a beszélgetés közvetlenségével, „egy élet tapasztalatait” összegezve. Pályája sok tekintetben párhuzamos XVI. Benedek pápáéval: a dogmatika professzora Tübingenben, 1989–1999 között Rottenburg-Stuttgart...
"A gyerekek, akik a kábítószer rabjaivá válnak, akik elhagyják a szülői otthont, akik prostituáltként próbálnak megélni, nem bűnösök, hanem áldozatok. Az utolsók a sorban, akiket segítenünk kell, hogy az első helyet foglalhassák el."
A neves domonkos teológus a szentmisét közelebb hozza azokhoz, akik rendszeresen járnak templomba, de azokhoz is, akik inkább távol maradnak tőle, mert unalmasnak és értelmetlennek tartják. Radcliffe a szentmisét hatalmas drámaként mutatja be, amely átalakítja emberségünket, és bevon bennünket Isten végtelen életébe és szeretetébe. Fesztelen, könnyed, „hétköznapi” stílusa segít abban, hogy otthonosabban érezzük magunkat a szentmisén.
A család feladata, hogy biztonságot és szeretetet adjon a házastársaknak, elsősorban a családban felnövő gyermekeknek. Napjaink forgatagában ez egyre nehezebben valósul meg. Főleg a gyermekek válnak így lelkileg „hajléktalanná”. A híres pasztorálteológus, Paul M. Zulehner azért száll síkra, hogy a társadalom és a közvélemény értékelje jobban a családot, azt a biztonságos és szeretettel teli otthont, amelyben az édesapák, édesanyák és a gyermekek közösen élhetnek. Olyan világot sürget, amelyben a gyermek...
A karácsony ikonja nem egyszerűen feltárni akar valamit az értelem és az érzelmek, a megragadhatóság számára hanem a misztériumot ragyogó mivoltában is meg akarja mutatni. Egy életen át forgathatjuk a szívünkben, a végső szó akkor is a leborulásé. Az ikon célja sohasem az, hogy vizuálisan pontosan, fényképszerűen ábrázoljon, hanem hogy mély gondolkodást indítson el, amely imádáshoz és igaz élethez vezet. Sok mindent tudunk már a karácsony szent titkáról, sok élményünk és érzelmünk,...
Az idősödő Széchenyi István 1857-ben, a döblingi tébolydában veti papírra intelmeit, mert úgy ítéli, fia életvitele nem méltó sem hozzá, sem a nagy múltú családhoz. Írását nem a nyilvánosságnak szánja, de megformált műnek tekinti: van benne párbeszéd, kérdve kifejtés, visszaemlékezés, példálózás, tanácsadás. Széchenyi István intelmeire döblingi hagyatékában találtak rá, s más kéziratokkal együtt ez is a rendőrség irattárába került. Csak...