Irodalmi breviáriumunkban huszonhárom alkotó kapott helyet. Van közöttük kalotaszegi bennszülött, de rövidebb-hosszabb ideig itt tevékenykedő is, továbbá innen elszármazott, ide honosodott és végül a tájegységtől független szellemiség, akinek viszont művelődési téren Kalotaszeg valami lényegeset köszönhetett. A szerzők legszükségesebb életrajzi adatait és Kalotaszeggel kapcsolatos munkásságának bemutatását követi az illető író, tudós egy-egy reprezentatív, vagy a tájegységhez kötődő művéből...
A kötetben olvasható interjúk, nyilatkozatok és vallomások hozzájárulhatnak életművének árnyaltabb megítéléséhez, egyes műveinek értelmezéséhez, továbbá adatokkal szolgálhatnak a közelmúlt magyar irodalmi, kulturális és vallási életének alapos megértéséhez, a hazai keresztény gondolkodás és közbeszéd egyes kérdéseinek újragondolásához.
A kötet szerkezete három fejezetre tagolódik: az első rész sajátos kollázs, mely eredetileg egy hangoskönyv számára készült, és (az önidézés írói módszerével élve) önálló szövegként is olvastatja magát – egyben felvezetésül szolgál mindazon témákhoz, amelyeket a következő rész beszélgetéseiben részletesebben is kifejt, illetve kommentál a szerző. Az öt interjú közül kettő most jelenik meg kötetben először, közülük a Sorstalanság keletkezéstörténetéről...
Czjzek Éva (1923–2003) a magyar emigráció egyik legszerényebb és legáldozatkészebb személyisége volt, aki férjével együtt évtizedeken keresztül szolgálta a kortárs magyar irodalom ügyét Ausztriában. Olyan jeles arisztokrata családból származik, amely Erdély politika-, művelődés- és kultúrtörténetének meghatározó személyiségeivel büszkélkedhet. A mindig önzetlen segítőkészség a családi tradíció fontos eleme volt; otthonuk ezért is lehetett nehéz időkben a nyugati magyar...
Zsigmond Győző anyanyelvi rejtvényei, feladványai, egyéni és csoportjátékai, valamint vetélkedői ahhoz nyújtanak segítséget a tanulóknak (és tanáraiknak!), hogy – játszva – felfedezzék és megismerjék az anyanyelv csodálatos változatosságát, árnyaltságát, illetve fejlesszék a fogalmazási és nyelvi kifejezőkészséget.
A könyv összeállítója, Hantz Lám Irén Reményik Sándor egyik barátjának, Lám Bélának a leánya. Ezzel a ténnyel magyarázható, hogy különös érzékenységgel és közelséggel képes bemutatni a költői életutat, amely az egyént és közösséget megpróbáló történelmi korban, az első világháború után az örök szépség, az emberi értékek, a szülőföld szeretetének és az alkotás örömének a jegyében alakult. A képekkel,...
Ez az esszé, pontosabban: kísérlet, folytatása azoknak a könyveimnek, amelyeket a 20. századi magyar líra keresztény lírikusairól, például Sík Sándorról és Mécs Lászlóról írtam, egyben kiegészítése Erkölcs és irodalom című munkámnak. Tapasztalataim szerint ezzel a témakörrel kevesen foglalkoznak, ám az is tapasztalható, hogy az Isten nélküli világ zűrzavarából mind többen tájékozódnak egy tisztább, hitelesebb...
Diogenész Laertiosz A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben című műve mind a mai napig az antik filozófiatörténet egyik leggyakrabban idézett forrása (miután a filozófiatörténet mai formájában sokáig ismeretlen volt). Ha a szerző népszerűségre törekedett, minden kritika és szövegkritika ellenére elérte célját. Laertiosz kezünkben levő műve sajátságos műfaj. Maga a szerző filológusként mutatkozik be, aki minden rendelkezésére álló forrást felhasznál, és...